A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Gyűjtemények nyilvános előadásokat rendez havonta az Evangélikus Országos Múzeumban. A Reformáció öröksége – 2018 című sorozatban 2018. március 22-én dr. Fabiny Tibor (Károli Gáspár Református Egyetem) tartott előadást Luther és Hamlet, a wittenbergi diák címmel. Ezúttal a Magyar Shakespeare Bizottság is a rendezvény társszervezője volt.
A Bajorországi Evangélikus Egyház két jeles képviselője járt hazánkban 2018. március 19. és 23. között: Dorothea Droste egyházi projektfelelős és Raphael Quandt lelkipásztor, a Közép- és Kelet-Európa régió január 1-jével kinevezett ökumenikus referense. Vele ültünk le az Evangélikus Országos Múzeumban a korábbi feladatairól és jövőbeli terveiről beszélgetni.
Láthatóan evangélikus – Mai evangélikus arcképcsarnok. Ismerje meg egy-egy gyülekezeti tag gondolatán keresztül az evangélikus egyház mai színességét.
Sokan és sokat idézik a Nobel-békedíjas baptista lelkész beszédét, amely 1963 őszén hangzott el az amerikai fővárosban. A Capitoliumon negyedmillió ember – feketék és polgárjogi törekvéseikkel rokonszenvező fehérek sokasága – hallgatta a lelkipásztor átszellemült szavait: „I have a dream...” – Van egy álmom… Lincoln elnök hatalmas szobránál a később meggyilkolt King tiszteletes arról szólt, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat nagyszerű szavaival annak idején az ország minden lakosa számára egy kötelezvényt állítottak ki. Kiderült azonban, hogy Amerika a feketéknek hamis csekket állított ki, mert számukra a tételek fedezet nélkülinek bizonyultak. Martin Luther King nem volt hajlandó elhinni, hogy csődbe jutott az igazság bankja, ezért hát elmentek Washingtonba, hogy „beváltsák a csekket”.
Ma van bolondok napja. Az áprilisi tréfák napja, amikor megvicceljük egymást, és kikiáltjuk április bolondját. Nem véletlen, hogy idén húsvét éppen bolondok napjára esett, mert valójában húsvét ünnepe minden évben bolondok napja. Megbotránkoztatónak hangzik? Csak épp annyira, amennyire húsvét üzenete is szükségszerűen az.
A legutóbbi amerikai választások után Steven Kopp lelkész a következő sorokat írta: „A választási időszak felszabadító volt számomra. Egy rakat bálvány lepleződött le, ami a saját szívemben volt. Ezek a leplezések fájtak, ugyanakkor a Krisztusba vetett hitemben erősítettek meg.” [1] Mintha a kampányidőszak során egy személyes megtisztulási folyamaton ment volna át a lelkész, aki felismerte saját, kézzel csinált isteneit. De hogyan lepleződnek le ezek a bálványok? Hogyan épülhet hitünk egy politikai választás során függetlenül annak eredményétől?
Március 14-én Mezőberényben jártunk Seben Glórival a Szélrózsa-roadshow keretében, hogy általunk közvetlenebbé és megfoghatóbbá váljon a fesztivál a Petőfi Sándor gimnázium tanulói számára.
A nemzeti ünnep 170. évfordulójának előestéjén a forradalmi eseményekről és nemzetközi összefüggéseikről, a márciusi ifjakról és utóéletükről, 1848 kultuszáról beszélgettek az Asztali beszélgetések résztvevői, Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, Csorba László és Hermann Róbert történészek.
„A kiégés nagyon észrevétlenül jön, amikor sorozatosan nem adjuk ki magunkból a bennünk rejlő feszültségeket, hanem csak gyűlnek, és közben tompítják a motivációt és a hivatástudatot. Mígnem egy idő után már másokat kezdünk el okolni, a rendszer, az egyház áldozatainak érezzük magunkat. Amikor reggel úgy ébredünk fel, hogy semmi motivációnk nincs, megkérdőjeleződik a munkánk értelme, és nem értjük, hogy mi történik velünk. Halogatjuk a feladatokat, mert egyre reménytelenebb kihívásnak tűnnek. Emellett egyre súlyosabb fizikai tünetek is jelentkezhetnek, korábban tápláló, erősítő kapcsolatok szakadhatnak szét, az istenkapcsolat is meglazul, annyira, hogy vannak lelkészek, akik hónapok vagy évek óta – »a kötelezőn kívül« – nem imádkoznak, nem olvasnak Szentírást. Bergmann úgy fogalmaz, hogy ez »Isten csendje«, mert úgy érezzük, hogy Isten hallgat, nekünk pedig csak a nihil, az üresség marad. Valójában azonban nem Isten az, aki hallgat, hanem mi zárjuk be saját magunkat akár a lelkészi hivatásunkba is." Interjú lelkészek lelkiállapotáról, kiégésről, lehetőségekről Johann Gyula evangélikus lelkész és mentálhigiénés szakemberrel.
Jóval a #metoo kampány előtt kezdtük el a Kötőszó blogon vallássérültekkel foglalkozó cikksorozatunkat, melyben a spirituális bántalmazás témakörét jártuk körül. Nemrég újabb olvasói levél érkezett hozzánk a témában, melynek szerzője zaklatást élt át egy keresztény közösségben egy nála jóval idősebb férfi részéről. Ez a történet egyik – önmagában is tanulságos – része. Leveléből azonban az is kiderül, hogy a gyülekezet vezetői hogyan kezelték (félre) ezt az esetet, és mi vezetett odáig, hogy végül neki kellett elhagynia a közösséget. Bízunk benne, hogy ez a történet segíthet abban, hogy keresztény közösségek tagjaiként vagy vezetőiként rálátásunk legyen arra, hogy milyen hatással lehet a lelki, verbális zaklatás az áldozatokra, ha nem vesszük komolyan a helyzetüket, és arra buzdítjuk őket, hogy önvizsgálatot gyakoroljanak, és hordozzák el a másik – a zaklató – terheit. A sorozat korábbi részeit elolvashatja itt, itt és itt.
Január 1-jével egyházunk lett a működtetője több, korábban állami fenntartású szociális intézménynek. Ezek egyike a pszichiátriai betegek ágfalvi otthona. Mind az egyház, mind az intézmény nagy reményeket fűz a „frigyhez”. A tervekről és az otthon életéről beszélgettünk Gregersen-Labossa György lelkésszel, egyházunk diakóniai bizottságának elnökével, az ágfalvi intézet anyaintézményének, a Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központnak az igazgatójával és Belényessy Évával, a diakóniai központ ágfalvi telephelyének vezetőjével.
Böjt 2018 – Az idei böjti időszakban egy-egy idézettel és egy hozzá fűzött rövid gondolattal igyekszünk az olvasóknak a böjti elcsendesedésben segíteni.
Alig néhány napja jelent meg Garth Davis Mária Magdolna című filmje, a kritikusoktól és a nézőktől már kapott hideget-meleget, néhányan egy Jézus életéről szóló újabb sikertelen adaptációt látnak benne, mások a feminista teológia egyik mérföldkövének tartják. Tud-e még valami újat mutatni a Jézus női apostoláról szóló alkotás, és ha igen, miben áll az erőssége?
Az okozza az európai kereszténység hanyatlását, hogy feladjuk alapvető értékeinket – jelentette ki az Evangélikus.hu-nak Soltész Miklós. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az egyházak és általában az egyházban élők közös felelőssége, hogy a működésükkel és egyéni életük példájával mennyiben járulnak hozzá zsidó-keresztény alapokra épülő kultúránk megmaradásához.
Reggel fél hét van. Már harmadszorra nyomtuk meg a telefonunk szundi gombját, és az aznapi feladatok lassan kezdenek az elménkbe szűrődni. Az alvás, melyből sosem elég, és mégis egyre kevesebb jut, ahogyan egyre több teendőt sűrítünk egy napba. Az alvás az emberi természet egyik legmisztikusabb része, de vajon hogyan kapcsolódik az alvás a húsvéthoz?
A Luther Kiadó 2018. március 20-án tartotta a Könyvesbolti esték következő alkalmát. Előttem az utódom címmel Gáncs Péter leköszönő püspök beszélgetett Kondor Péterrel, a Déli Evangélikus Egyházkerület megválasztott, új püspökével.
Évek óta megszokott már gyülekezetünkben, hogy a pünkösdünnepi gyermekkonfirmáció után, pünkösdhétfőn felnőttek is a konfirmáció megerősítő lépésére vállalkoznak. Nagy öröm azonban, hogy idén nemcsak ketten-hárman, hanem tizenhárman szánták el magukat arra, hogy részt vegyenek a több hónapon át tartó felnőttoktatásban, és így hitben is a gyülekezet felnőtt tagjaivá váljanak.
Március első hetében hazaérkezett Afrikából Tóbiás, a fekete gólya. A maga tizenkilenc évével ő az egyik legöregebb ebből az értékes fajtából. Nyári rezidenciája Gemencben található, ahol általában augusztusig tartózkodik, amikor majd ismét útra kel. A fészekkamerának köszönhetően interneten követni lehetett, miként érkezett haza a hosszú repülésről. Bölcs családfőként megelőzte társát: Sára általában március közepén érkezik. Amilyen büszke magyar gólyák ők, a március 15-ei nemzeti ünnepet nyilván már itthon és közösen szeretik ünnepelni, saját fészkükben.
Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök jegyzete – elhangzott 2018. március 18-án a Kossuth Rádióban.
„Köszönjük Kossuth lángszavának és Görgey erős kardjának” – írta Gyulai Pál 1849 áprilisában, Komárom felszabadítása után. Ebből a köszönetből Görgeynek később nem sok jutott: a rendszerváltozás hajnalán magam még úgy tanultam, hogy a „reakciós, békepárti” Görgey árulása miatt veszett el a szabadságharc, és következett el a véres megtorlás. A forradalom százhetvenedik és Görgey Artúr születésének kétszázadik évfordulóján szerencsére reálisabban látunk, a szabadságharc zseniális tábornokának szobra immár több mint húsz éve újra megtalálható a budai Várban.
Mi jut eszedbe, ha meghallod Magdalai Mária nevét? Még a Bibliában kevésbé jártas embereknek is homályosan dereng valami a festményekről ismert, hosszú, szőke hajú nőről, aki Jézus lábához borul a kereszt tövében, vagy éppen könnyeivel öntözi és hajával törölgeti Jézus lábát. De ha mindez nem is lenne ismerős, sokunknak valószínűleg egy jó útra tért prostituált alakjával kapcsolódik össze Mária neve. Mi igaz mindebből, és hol kezdődik egy újabb városi legenda? Városi legendákkal már foglalkoztunk egy előző bejegyzésben, itt tudod elolvasni.
